Mint korábban említettem, elkezdtem lefordítani egy kezdő Java video tutorial feliratait, ami TDD (Test Driven Development, Teszt-vezérelt fejlesztés) technológiával mutatja be a Java alapjait. Az első 6 lecke elkészült, meg még a kísérő dokumentum is, és Mark Dexter (a tutorialok szerzője) fel is rakta a saját projektje alá a sourceforge-ra, szóval elérhető letöltésre. Most éppen dugig vagyok munkával, de terveim szerint egy hónapon belül meglesz a maradék 10 lecke is (két nekifutásra).
A letölthető zip fájlban egy .swf fájl van, amit a böngészővel kell megnyitni, azon belül lehet megnézni.
2008. május 15., csütörtök
2008. május 10., szombat
Eclipse alapbeállítások
Térjünk most vissza az Eclipse kezdeti beállításaihoz. Amikor megnyitjuk, megjelenik a Java perspektíva. Elvileg elkezdhetünk vadul kódolni, de azért nem árt, ha először egy kicsit megnézzük, hogy valóban tud-e mindent, amit kell.
Az Eclipse beállítási oldalát a Window > Preferences menüpontra kattintva érhetjük el. A megnyíló Preferences (Beállítások) ablakban a bal oldalon van egy fa, ahol az egyes tételek előtt a + jelre kattintva kibonthatjuk az adott elemet, ami által újabb beállítási lapokat érhetünk el. Ezt most nem részletezem darabonként, nézzük azt, amire így az elején feltétlenül szükségünk van.
Alapértelmezett JRE beállítása
Kezdjük azzal, hogy meggyőződünk róla: az Eclipse tudja, hogy hol van a JRE, amivel a projektjeinket futtatni tudjuk. Ehhez kattintsunk a Java elem előtti + jelre, majd az Installed JREs pontra (ezt nem kell még kibontani, a telepített JRE-ket akarjuk megnézni). Itt egy táblázatot látunk, amiben szerencsés esetben legalább egy JRE bejegyzés szerepel, és ki is van pipálva. Ez azt jelenti, hogy az Eclipse ezt a JRE-t alapértelmezésben hozzáadja minden újonnan létrehozott Java projekt összeépítési útvonalához (build path). Amennyiben nem találunk itt semmit, akkor az Add (Hozzáadás) gombra kattintva megnyitjuk az Add JRE párbeszédablakot, ahol kézileg hozzáadhatjuk a kívánt JRE-t. Ezt a párbeszédablakot használjuk akkor is, ha nem elégszünk meg egy Java futási környezettel, hanem azt szeretnénk, hogy több JVM-en is kipróbáhassuk a programjainkat, vagy kifejezetten egy korábbi változatra szeretnénk programot írni. A párbeszédablakban a JRE típusa már ki van töltve (Standard VM), alatta meg lehet adni egy tetszőleges nevet, ami emlékeztet minket arra, hogy melyik JRE is ez. Ha nem töltjük ki, hanem a következő mezőben rögtön megadjuk a JRE home könyvtárat, akkor magától beírja, hogy melyik változatról van szó. A Browse... (Tallózás) gombra kattintva a helyi fájlrendszeren megkereshetjük a JRE gyökérkönyvtárat (vagyis azt a könyvtárat, amiben a JRE cuccai vannak - például nálam C:\Java\jdk1.xxx vagy jre1.xxx). Ha jó könyvtárat adtunk meg, akkor a JRE system libraries részben megjelennek a JRE-ben szereplő jar fájlok. Ellenkező esetben alul megjelenik egy kis figyelmeztetés, hogy nem JRE/JDK gyökérkönyvtárat adtunk meg, mert nincsenek benne Java futtatható fájlok. Az OK gombra kattintva tényleg hozzáadjuk kedvenc JRE környezetünket, mire az ablak becsukódik, és az imént hozzáadott JDK vagy JRE megjelenik az Installed JREs oldal listájában. Ha több tétel is szerepel itt, akkor a pipával adhatjuk meg, hogy melyik legyen az alapértelmezett (azaz melyiket használja automatikusan a projektjeink futtatásához).
Fordító (compiler) beállítás
A Java fordítónak itt lehet megadni, hogy milyen megfelelési szintet használjon (compliance level). Alapból az alapértelmezett JRE szintjét állítja be magának, de azért nem árt ellenőrizni, hogy tényleg megtette-e.
Ezekkel az alapokkal már nekikezdhetünk egy projekt létreohozásának.
Az Eclipse beállítási oldalát a Window > Preferences menüpontra kattintva érhetjük el. A megnyíló Preferences (Beállítások) ablakban a bal oldalon van egy fa, ahol az egyes tételek előtt a + jelre kattintva kibonthatjuk az adott elemet, ami által újabb beállítási lapokat érhetünk el. Ezt most nem részletezem darabonként, nézzük azt, amire így az elején feltétlenül szükségünk van.
Alapértelmezett JRE beállítása
Kezdjük azzal, hogy meggyőződünk róla: az Eclipse tudja, hogy hol van a JRE, amivel a projektjeinket futtatni tudjuk. Ehhez kattintsunk a Java elem előtti + jelre, majd az Installed JREs pontra (ezt nem kell még kibontani, a telepített JRE-ket akarjuk megnézni). Itt egy táblázatot látunk, amiben szerencsés esetben legalább egy JRE bejegyzés szerepel, és ki is van pipálva. Ez azt jelenti, hogy az Eclipse ezt a JRE-t alapértelmezésben hozzáadja minden újonnan létrehozott Java projekt összeépítési útvonalához (build path). Amennyiben nem találunk itt semmit, akkor az Add (Hozzáadás) gombra kattintva megnyitjuk az Add JRE párbeszédablakot, ahol kézileg hozzáadhatjuk a kívánt JRE-t. Ezt a párbeszédablakot használjuk akkor is, ha nem elégszünk meg egy Java futási környezettel, hanem azt szeretnénk, hogy több JVM-en is kipróbáhassuk a programjainkat, vagy kifejezetten egy korábbi változatra szeretnénk programot írni. A párbeszédablakban a JRE típusa már ki van töltve (Standard VM), alatta meg lehet adni egy tetszőleges nevet, ami emlékeztet minket arra, hogy melyik JRE is ez. Ha nem töltjük ki, hanem a következő mezőben rögtön megadjuk a JRE home könyvtárat, akkor magától beírja, hogy melyik változatról van szó. A Browse... (Tallózás) gombra kattintva a helyi fájlrendszeren megkereshetjük a JRE gyökérkönyvtárat (vagyis azt a könyvtárat, amiben a JRE cuccai vannak - például nálam C:\Java\jdk1.xxx vagy jre1.xxx). Ha jó könyvtárat adtunk meg, akkor a JRE system libraries részben megjelennek a JRE-ben szereplő jar fájlok. Ellenkező esetben alul megjelenik egy kis figyelmeztetés, hogy nem JRE/JDK gyökérkönyvtárat adtunk meg, mert nincsenek benne Java futtatható fájlok. Az OK gombra kattintva tényleg hozzáadjuk kedvenc JRE környezetünket, mire az ablak becsukódik, és az imént hozzáadott JDK vagy JRE megjelenik az Installed JREs oldal listájában. Ha több tétel is szerepel itt, akkor a pipával adhatjuk meg, hogy melyik legyen az alapértelmezett (azaz melyiket használja automatikusan a projektjeink futtatásához).
Fordító (compiler) beállítás
A Java fordítónak itt lehet megadni, hogy milyen megfelelési szintet használjon (compliance level). Alapból az alapértelmezett JRE szintjét állítja be magának, de azért nem árt ellenőrizni, hogy tényleg megtette-e.
Ezekkel az alapokkal már nekikezdhetünk egy projekt létreohozásának.
2008. május 4., vasárnap
Eclipse + Java tutorial magyarul
A Hasznos linkek közt szerepel az Eclipse and Java video tutorials oldal linkje. Ez egy elég friss anyag, 2007 második felében kezdte közzétenni Mark Dexter, azóta márciusban átlépte az 500.000 letöltést, és a hozzá kapcsolódó fórumok szerint igen sokan találták hasznosnak. Nem feltételez előzetes programozási vagy Eclipse ismereteket, szóval - nevéhez híven - a teljesen kezdőknek szól. A szerző rendkívül nyitott, felvetettem neki, hogy szívesen lefordítanám magyarra - legalább a feliratokat. A munka elkezdődött, valószínűleg a jövő hét végére elérhető lesz a tanfolyam kísérő dokumentuma (pdf, 40+ oldal, kódrészletekkel, szószedettel) és az első négy lecke. Utána jön a többi is (talán még a projekt weboldala is). Ez lesz az alapja a blognak (gyakorlatilag ezt szeretném végigcsinálni és kommentálni). Mivel a video angol nyelvű Eclipse használatával készült, a menüpontok, ablakok neveit meghagyom angolul, de oda fogom írni a magyar megfelelőt is (esetleg - ha kell - némi magyarázatot). Tervezek még egy angol-magyar szószedetet a legfontosabb kifejezésekhez. A fordításban követni fogom az IBM által használt terminológiát - még ha nem is mindig telitalálat: ha valaki a 3.2.1-es magyar változatot akarja használni a tanuláshoz, esetleg az IBM közreadja valamelyik következő kiadáshoz is a nyelvi csomagot, kevesebbet kelljen bosszankodni.
2008. május 2., péntek
Eclipse magyarul
A múltkor eljutottunk odáig, hogy telepítettük az Eclipse legújabb változatát. Az angolul kevésbé tudók számára jó hír, hogy a 3.2.1 változathoz az IBM közreadta a magyar nyelvi csomagot is. Az első lépésekhez és az IDE felfedezéséhez ez is kiválóan megfelel - még ha azóta belekerült is egy csomó csingilingi meg javítás. További jó hír, hogy a súgója is tud magyarul.
Eclipse-ből több példányt is tarthatunk a gépen, csak a gyökérkönyvtárát kell ellátni valami megkülönböztetéssel. Tehát megtehetjük például azt, hogy van egy Eclipse 3.3 mondjuk a D:\eclipse3.3 könyvtárban, meg egy magyar Eclipse 3.2.1 a D:\eclipse3.2.1_hu könyvtárban. Ezért is érdemes elkülöníteni a munkaterületeket (workspace), pontosabban az Eclipse régi szokásának megfelelően berakni egy workspace könyvtárba az adott Eclipse telepítés alá - így nem keverednek össze.
A magyar Eclipse beszerzése már nem olyan egyszerű, mivel számomra érthetetlen okból két teljesen külön helyről lehet letölteni: a programot innen, a nyelvi csomagot pedig innen. Az első helyről az SDK-t töltsük le, a másodikról pedig az SDK-hoz tartozó NLpack2-t.
A telepítéshez értelemszerűen ugyanúgy kell a JDK, ezután kicsomagoljuk először a programot, utána a nyelvi csomagot. A nyelvi csomag a rendes Eclipse bedolgozókhoz hasonlóan van csomagolva: van egy eclipse mappa, azon belül a features és a plugins mappák. Ezeknek a tartalmát kell bemásolni az SDK features és plugins mappáiba. Ha ezt megtesszük, akkor utána ugyanúgy az eclipse.exe fájlra kattintva indíthatjuk a programot, és örülhetünk, hogy magyarul kéri tőlünk a munkaterület megadását :).
Ha egyszer már elindítottuk volna angolul, és utána rakjuk alá a nyelvi csomagot, akkor előfordulhat, hogy nem akar magyarul szólni hozzánk. Ezt a problémát általában megoldja, ha az eclipse.exe parancsot a -clean paraméterrel adjuk ki parancssorból. Például:
E:\eclipse3.2.1_hu >eclipse.exe -clean
Ezzel gyakorlatilag kitakarítjuk az Eclipse gyorsítótárát, és rábírjuk, hogy újra töltse be az összes bedolgozóit.
Ha olyan gépen szeretnénk futtatni a magyar változatot, ami alapból angolul tud, akkor a -nl hu paraméter a barátunk. Például:
E:\eclipse3.2.1_hu >eclipse.exe -nl hu
Eclipse-ből több példányt is tarthatunk a gépen, csak a gyökérkönyvtárát kell ellátni valami megkülönböztetéssel. Tehát megtehetjük például azt, hogy van egy Eclipse 3.3 mondjuk a D:\eclipse3.3 könyvtárban, meg egy magyar Eclipse 3.2.1 a D:\eclipse3.2.1_hu könyvtárban. Ezért is érdemes elkülöníteni a munkaterületeket (workspace), pontosabban az Eclipse régi szokásának megfelelően berakni egy workspace könyvtárba az adott Eclipse telepítés alá - így nem keverednek össze.
A magyar Eclipse beszerzése már nem olyan egyszerű, mivel számomra érthetetlen okból két teljesen külön helyről lehet letölteni: a programot innen, a nyelvi csomagot pedig innen. Az első helyről az SDK-t töltsük le, a másodikról pedig az SDK-hoz tartozó NLpack2-t.
A telepítéshez értelemszerűen ugyanúgy kell a JDK, ezután kicsomagoljuk először a programot, utána a nyelvi csomagot. A nyelvi csomag a rendes Eclipse bedolgozókhoz hasonlóan van csomagolva: van egy eclipse mappa, azon belül a features és a plugins mappák. Ezeknek a tartalmát kell bemásolni az SDK features és plugins mappáiba. Ha ezt megtesszük, akkor utána ugyanúgy az eclipse.exe fájlra kattintva indíthatjuk a programot, és örülhetünk, hogy magyarul kéri tőlünk a munkaterület megadását :).
Ha egyszer már elindítottuk volna angolul, és utána rakjuk alá a nyelvi csomagot, akkor előfordulhat, hogy nem akar magyarul szólni hozzánk. Ezt a problémát általában megoldja, ha az eclipse.exe parancsot a -clean paraméterrel adjuk ki parancssorból. Például:
E:\eclipse3.2.1_hu >eclipse.exe -clean
Ezzel gyakorlatilag kitakarítjuk az Eclipse gyorsítótárát, és rábírjuk, hogy újra töltse be az összes bedolgozóit.
Ha olyan gépen szeretnénk futtatni a magyar változatot, ami alapból angolul tud, akkor a -nl hu paraméter a barátunk. Például:
E:\eclipse3.2.1_hu >eclipse.exe -nl hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
